2013. tavasz csendeshetünk
A cikket az "Evangélikus élet"- nek elküldtük, de azt, a saját ízlésük alapján, jelentették meg (78. évf. 20. sz.)
A tavasz beköszöntével, újra egy csodálatos környezetben, a Körös-partján vette kezdetét a hét, melyet az Evangélikus Alkohol,- és Szenvedélybeteg Missziós Szolgálat már sokadik alkalommal hirdetett és szervezett meg.
2013. április 15-én a gyógyulni vágyók mosolyogva fürkészték az ismerős tekinteteket és már kialakult testvéri szeretettel köszöntötték egymást, majd együtt üdvözölték a még számukra ismeretlen testvéreket.
„Az Úr szeretetével tele van a föld!” Zsolt.33,5. Ezzel a szép Zsoltárral nyitotta meg Lázár Zsolt esperes úr a délutáni kezdő áhítatot. Igehirdetésében arról beszélt, hogy Isten mindenkit szeret ezen a földön, de elsősorban a betegeket hívja, hogy gyógyulást nyújtson lelküknek, hogy a hit által, a hit erejével megszabaduljanak szenvedélyükből.
A reggeli áhítatok után a napi igék csoportos megbeszélését és az esti Evangelizációt Erdélyi Zoltán és Veres-Ravai Csaba Endre lelkészek tartották, akik az éjszakáikat is szabaddá tették, hogy a lelkipásztori beszélgetés lehetőségét megadva bármikor a szabadulni vágyók segítségére legyenek. A keddi napon, jelenlétével és szolgálatával megtisztelt minket – a sokak által ismert - Túri Krisztina alberti lelkésznő.
Kedd, szerda és csütörtöki napokon a délutáni szolgálatot a tavalyi évhez hasonlóan ismételten az Ótemplomi Szeretetszolgálat Napraforgó klub lelkes munkatársai színesítették, újszerű, lélekmelengető programjaikkal.
Az ízletes vacsorákat Kis Gabriella klubvezető és kedves kollégái készítették el, a hét résztvevői számára. A reggeliket is a Szeretetszolgálat állította össze a „bentlakók”-nak.
Csodálatos lehetőség volt számunkra, hogy esténként az, az napi igét elmélyíthettük a gyógyulni vágyókban; segítségül hívva ehhez a zenét, a megadatott emberi érzékeket. A köztünk lévő köteléket, testvéri szeretetet pedig egy jelképes „Szeretet befőtt” formájában jelenítettük meg.
A hét minden alkalommal „morzsaszedéssel” zárul. Ezen az utolsó együttlét alkalmával mindenkinek lehetősége nyílik arra, hogy miután felolvasta a hozzá eljuttatott igét, melyet Engi Sándor kedves testvérünk készített el – igés lap formájában - Isten dicsőségére, megoszthatja azt a jelenlevőkkel, hogy a szívét megérintette-e az Úr Jézus szeretete; kapott- e valamit ezen a héten, milyen emlékkel, megtapasztalással megy haza. Sokunk szemébe könny szökött, mikor meghallhattuk egy kedves nőtestvérünk bizonyságtételét, mely így hangzott: „a szívembe költözött az Úr Jézus”. L.E és B.H.L.
Csendes hét